Telefonon jelentkezik be a kliens, időpontot kér. Kérdésemre elmondja, hogy csak este 6-ra tudna ideérni. Nézem a naptáram, mondom, hogy így csak kéthét múlva lesz szabad időpont. Nagyot sóhajt, az nagyon soká lenne, mondja, mert nagy a baj, nem tud várni egy napot sem. Finoman kérdezgetem, mi az, ami egy napot sem nem várhat tovább. Kiderül, hogy már tűrhetetlenek a tünetei.
- Mióta vannak tünetei? – kérdezem.
- 4 éve - válaszolja, és hozzá teszi: - Szeretném tudni, mi a garancia arra, hogyha elmegyek Önhöz, és megcsinálja rajtam ezt az izét, akkor elmúlnak a tüneteim?
Na, erre azért picit kiegyenesedik a hajam, de természetesen türelmesen elmondom, amit erről az „izéről” lehet tudni, és azt is, hogy én semmilyen garanciát nem fogok, és nem is tudok adni.
- És miért nem? – kérdezi felháborodottan.
Jó, döntöm el, és belekezdek.
- Ön, Asszonyom, évek óta rongálja a testét, nem figyel oda magára, nem figyel a teste jelzéseire, nem iszik eleget. Ha, fáradt, lehajt egy kávét, vagy kettőt, és űzi a testét tovább, emiatt aztán éjszaka nem tud aludni. Már évek óta érzi, hogy ezen változtatni kellene, de nincs rá ideje, mondja hárítva, inkább néha megjutalmazza magát egy-egy, néha több süteménnyel, vagy egy pár pohár borral. És eljön az idő, hogy már ez nem elég. Egyre fáradtabb és idegesebb. Sport? A vicc kategóriába tartozik. Elfojtja az érzéseit, egyre rosszabbul kezeli a konfliktusait. Persze, mindezekért valaki más a hibás. A családja egyre nehezebben tolerálja. Orvosnál is járt már, kapott gyógyszert erre-arra. Nem használ, meséli csalódottan. 4 éve küzd már ezzel, sőt, biztos vagyok benne, hogy már régebbiek a tünetek, csak még nem voltak ilyen erősek, minek is figyelt volna rá? Az egyik ismerősétől aztán azt hallja, hogy van lehetőség alternatív terápiára. Ha elmegy egy terapeutához, ő majd megoldja. Kap is egy telefonszámot, és ismeretlenül felhívja. Nem nagyon tudja mivel is foglalkozik. Tőlem azt kéri, hogy most azonnal csináljak az Ön bajával valamit. Szkeptikus, és garanciát kér?
Én adjak Önnek garanciát? Nem, nem tudok garanciát adni! Én nem tudok az Ön bajával csinálni semmit. Azzal csak Ön tud!
Egyet viszont tudok. Végigviszem egy rendszeren, amit évekig tanultam, sok éve gyakorlom, és tanítom is. Ezáltal a rendszer által megláthatja azokat a blokkokat, beíródásokat, amik régóta elnyomva, elhallgatva ott lapulnak mélyen a sejtjeiben. Szembenézve ezekkel, és leoldva róla a sok év alatt felhalmozódott stresszt, képessé válhat újra dönteni. Dönteni arról, hogy mit is szeretne kezdeni a testével, az elméjével, és a lelkével. A rendszer felébreszti a szervezete öngyógyító mechanizmusát, elindul egy energia áramlás, egy energetikai kiegyenlítődés. Én ennyit tudok tenni. Innen már Önnek kell továbbvinni a folyamatot. Bizony ezzel lesz dolog. Nem nekem. Önnek! Ez bizony változással, változtatással jár. Az is lehet, hogy fájdalmakkal. Én nem lehetek jobban Ön helyett!
Garancia helyett még valamit tudok adni. HITET! Hogy újra tudjon hinni abban, hogy a változás lehetséges. Hinni abban, hogy az a normális, hogy jól van, hogy a szervezet öngyógyító folyamatai csodákra képesek. Hogy Ön, és mindenki más, a lehető legjobbat érdemli, hogy Önre és mindenki másra, szüksége van a világnak! Az ebben való hit a legnagyobb garancia. Az Ön életére Ön a garancia, és senki más! Szél lehetek az Ön szárnyai alatt, de repülni Önnek kell!!
A hölgy elfogadta az általam ajánlott időpontot, és közölte, hogy máris jobban van J
Amennyiben úgy érzed, szüksége lenne másnak is arra, hogy ezeket a sorokat elolvassa, megköszönöm, ha megosztod.